Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 207. oldalontalálható.
Az eredeti képek elérhetők innen: https://hdl.handle.net/2027/uc1.aa0006664924.
Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
MÓRICZ PÁL
RÉGI MAGYARÉLET
MODERN
MAGYAR
KÖNYVTÁR
MÓRICZ PÁL
RÉGI MAGYAR ÉLET
BUDAPEST
SINGER ÉSWOLFNER
Herman Ottónak a tudós nagy magyar irónak hódoló szeretettelajánlja
a szerző.
Darvay kapitány.
Csokalyon az 1798-ik esztendőben született Darvai Darvay Dániel.Darvay Károly és Csokalyi Fényes Zsuzsánna nagybirtokos szüléktőlszármazott. Az egyetlen Dani urfit elébb otthon a házitanítókoktatták. Még otthon megtanulta a németet és franciát, majd adebreceni kollégiumba került. Ám a tudományok nem kötötték le. Anyugodalmas falusi élethez sem támadt kedve, hiszen gyermekkora anapoleoni csaták harcizajától riadozott. Midőn pedig felserdült, aviadalokból megtért rokkant vitézek beszélgetésein hevült a lelke.Hozzá a nagy vagyonban korán árvaságra maradt Dániel urfi. Aggódószülék szeretete sem tartóztatta vissza elhatározásától, avonzódástól a katonai élet iránt. Alig tizenkilenc éves korábanBécsbe utazott Sárói nevezetű sógorával. A magyar-gárdisták közéakarta felvétetni magát. Kihallgatásra jelentkezett Ferenccsászárnál, aki kegyesen rábólintott jellegzetes Habsburg-fejével:-6-
– Wir wer’ són makhen! – nyélbeütjük! – mondotta a császár. ADarvay urfi kérvényének még a szélét is behajtotta.
– Akkor rendben vagyunk, öcsém, – magyarázta az egyik gárdistaatyafi, mert az igéretét még elfelejti a császár, de ha a kérvényszélét is behajtja, ez azt jelenti, hogy megtetszettél neki stovábbra is gondja lesz reád…
– Akár a gárdistaruhát is kiszabadhatod magadnak, – vélekedettegy másik gárdista, valamelyik Kállay-fiú Szabolcsból. Azonbanmásként történt. Dániel urfi a vizsgálatnál nem ütötte meg agárdisták magassági mértékét és úgy rendelkezett a császár, mígkinövi azt a nagyságot, egy évig maradjon Bécsben az urfi. Mintkadétot a bécsi házi gyalogezredhez osztották be. Bécsben hamareltelt az az egy esztendő, mivel pedig a gárdisták magasságát mégegy év multán sem ütötte meg, az audiencián sajnálkozvadörzsölgette kezét Ferenc császár:
– No, kadét, most mit csináljunk? – kék szemét kérdőlegmeresztette a csinos kis kadétra.
– Felséges uram, kegyeskedjék megengedni, hogy továbbszolgálhassak.
– És az anyád, az apád, fiam? – Ferenc császárnak erre is